Ez ám a kerek évforduló! Na mindjárt 1 évesek és ezentúl már csak a hónapok lesznek érdekesek, a heteket hagyjuk :)

Szombaton (miután kiderült, hogy nem jönnek az uncsitesók) el akartam vinni a családot a Kopaszi gátra, de Móninak annyira tetszett az ótókázás + a gyerekek is jól érezték magukat, hogy kicsit továbbmentünk. Szóval a pákozdi Katonai Emlékparkba mentünk... Útközben mindenki jól aludt :) Az emlékhely egészen kibővült azóta, mióta legutóbb voltunk, pedig az vagy 3 éve lehetett. A Velencei-tóra nagyon jó a kilátás onnan egyébként!

Vasárnap Móni otthon maradt (főzés/mosás/takarítás) és sétáltunk egy kicsit. Elindultunk gyalog (babakocsival persze) otthonról a Múzeumkert-be (Nemzeti múzeum), azt körbejártuk (még sose voltunk teljesen körben Mónival sem). Aztán mivel ez hamar megvolt, elmentünk a Károlyi-kertbe. Onnan kis utcácskákon a fővám téri játszótérhez, aztán a Váci utcába is benéztünk, aztán irány haza. Volt vagy 10 km, de olyan volt, mintha turisták lennénk.

Képek persze nem készültek, bocsi...

Azt vettük észre, hogy Juli nagyon szeret mindent utánozni, így apa meg is tanítja minden hülyeségre (szájfingás/szájpengetés), Marci ellenben továbbra is nagy felfedező és kádban kalózkodó. Bocihoz is egyre közelebb kerülnek (mi már nem nagyon), Juli már mondja is, hogy "sziisz", ez a "cica" persze... A segítséggel járkálást pedig nem bírják megunni, ezt főleg anya szereti (egész nap). A kedvenc nasijuk pedig az extrudált tönkölybúza. Meg néha a mandarin, de az kevésbé.